Aile

Szárny.

Valami, ami mindenkinek van, hogyha elhiszi. Hiszen vannak, akik azt mondják, badarság, nincsenek angyalok, legfőképpen szárnyak. Angyalok márpedig vannak, a szárny pedig egy képlékeny anyag, mely sok minden lehet. 
De először az angyalokról.
Közöttünk élnek. Ők azok, akik egy mosollyal be tudják ragyogni a várost. Akik életet lehetnek az elfáradt lelkekbe. Akiknek szíve tele van jósággal. Akik adnak, mindig csak adnak, még akkor is, ha már nincs semmijük. Mégis nekik kell szenvedni a legtöbbet. Hiába angyalok, a Földre születtek, s nekik is szenvedniük kell. Vannak, akik elvesztik egész családjukat, és emellett még meg is fognak vakulni,de akkor is sugárzik belőlük a szeretet. Vannak akiket megtámadott egy halálos betegség, amit legyőztek. Segítenek a hajléktalanokon, a nincsteleneken, a beteg embereken. És nem várnak érte semmit. Mert ez az ő lételemük, az ami a világban a dolguk, és ők tudják ezt.
Nos, a szárnyak.
Lehet nem hisz nekem senki, ha azt mondom, mindenkinek vannak szárnyai. Csak nem tudják.
Hiszen egy szárny lehet sok minden. Például a gondolat. A kreativitás, az író kezében a toll, a szakácséban a fakanál, minden embernek az, amitől teljesnek érzi magát. "Hagyja szárnyalni a fantáziáját." És épp ez a lényeg. Ez az igazi szárny. Az önmegvalósítás.